A COVID-19 világszerte történő elterjedésével az élet kevés aspektusa maradt változatlan. A háztartások milliói szerte a világon jelentős változásokat tapasztaltak napi rutinjukban – és ezzel együtt változásokat a hétköznapi szokásokban és döntésekben, amelyek idővel általánosabban átalakítják az életet. Míg a korlátozások továbbra is eltérnek az egyes régiókban, a legtöbb család lényegesen több időt tölt otthonában, különösen most, amikor sok iskola, iroda és más munkahely csökkentette a működését vagy teljesen bezárt.
Ez a változás hatással volt az emberek munkájára, játékára, fogyasztására és szabadidejük eltöltésére, de talán egyetlen rutint sem borított fel jobban, mint a családok élelmiszer beszerzésének, elkészítésének és elfogyasztásának módját. Míg sokan étkezésünk nagy részét – sőt, akár egészét is – munkahelyen, éttermekben vagy útközben fogyasztottuk el, az étkezés elsődleges helyének otthonra történő áthelyeződése a fő jellemzője a mostani időszakban kialakult új szokásoknak.
Ezen új szokások egyike az is, hogy a fogyasztók az eddiginél ritkábban vásárolnak, hogy csökkentsék a COVID-19-nek való lehetséges kitettségüket, de alkalmanként többet vásárolnak. Ráadásul amiatt, hogy a fogyasztók kevesebbet étkeznek házon kívül és több ételt főznek otthon, nagyobb figyelmet fordítanak a rendelkezésükre álló élelmiszerek teljes felhasználására a pazarlás csökkentése érdekében.1
Sajnos a COVID-19 által okozott gazdasági megrázkódtatás sok család jövedelmét csökkentette, másrészt ez tudatosabb fogyasztást eredményezett és a figyelem középpontjába helyezte a takarékosságot, a szerényebb bevásárlást és a pazarlás elkerülését.
A viselkedés ezen változásai minden eddiginél fontosabbá tették a friss élelmiszerek eltarthatóságának maximalizálását. A fogyasztók nem csak azt akarják elkerülni, hogy a feltétlen szükségesnél gyakrabban vásároljanak az élelmiszerboltban, az is fontos, hogy minél hosszabb ideig maradnak frissen otthon az élelmiszerek, annál inkább tudja azokat a család teljes egészében elfogyasztani. A hosszabb eltarthatóság minimálisra csökkenti a pazarlást, és segít abban, hogy a fogyasztók kiváló minőségű, friss ételeket fogyaszthassanak, még akkor is, ha hosszabb idő telt el a legutóbbi bolti látogatás óta.
A bioprotektív hatású élelmiszer-kultúrák támogathatják a hosszabb eltarthatóságot, mesterséges összetevők nélkül. Ha a fogyasztók úgy döntenek, hogy a joghurtot az eltarthatósági idő lejárta után kidobják, akkor a hosszabb eltarthatósági idő automatikusan kevesebb élelmiszer-pazarlást eredményez, kielégítve a természetes és fenntartható étkezési lehetőségek iránti fogyasztói igényeket. Ezek az élelmiszer-kultúrák segítenek a joghurt frissen tartásában azáltal, hogy késleltetik a romlást, így a termék hosszabb ideig fogyasztható.
Míg a COVID-19 számos kihívást hozott magával, a megrázkódtatások ezen időszakát új lehetőségek is kísérték. Azok a gyártók, akik képesek felismerni e változások jelentőségét, jobban kielégíthetik ezeket az új fogyasztói preferenciákat, előnyt szerezhetnek a piaci versenyben és növelhetik a piaci részesedésüket, mivel segítenek táplálni egy olyan népességet, amelynek igényei az időkkel együtt változtak.
A Chr. Hansen számára megtiszteltetés, hogy támogathatjuk a gyártókat egy fenntarthatóbb élelmiszer-rendszer létrehozásában, amely támogatja azokat, akik támaszkodnak rá, miközben optimalizálják a hatékonyságot és minimalizálják a hulladékot.
1 https://www.accenture.com/dk-en/insights/retail/coronavirus-consumer-habits
